Meghatározás:
A robbanásbiztos elektromos berendezések, amelyeket a "d" szimbólummal jelölnek, a robbanásbiztos berendezések klasszikus formája. Évtizedek óta a robbanásbiztos szerkezet az elsődleges választás a robbanásbiztos elektromos berendezések fejlesztése és alkalmazása során. Az ilyen tűzbiztos elektromos készülékek robbanásbiztosak, kiforrott gyártási technológiával rendelkeznek, és hosszú élettartamot élveznek. Széles körben használják őket a különböző éghető gáz-levegő keverékeket tartalmazó veszélyes helyeken. A tűzálló szerkezet miatt azonban ezek a készülékek kissé nehezek és terjedelmesek.
A robbanásvédelem elve:
Az ilyen típusú elektromos berendezések biztonságát és robbanásbiztos működését a "tűzbiztos burkolat" néven ismert burkolat biztosítja.
"Lángálló burkolat" lehetővé teszi az éghető gáz-levegő keverékek égését és robbanását a burkolaton belül, de megakadályozza, hogy a robbanás termékei felszakítsák a burkolatot, vagy olyan járatokon keresztül a külső térbe jussanak, amelyek meggyújthatnák a környező robbanékony keverékeket. Mindaddig, amíg a burkolat maximális felületi hőmérséklete nem haladja meg a rendeltetésszerű csoportra vonatkozó hőmérsékleti osztályt, a készülék nem válik a környező robbanásveszélyes gáz-levegő keverék gyújtóforrásává.
Így működnek a lángálló elektromos berendezések.
Ha megértjük ezt az elvet, levonhatjuk a következtetést, hogy a tűzálló elektromos berendezések burkolatának elegendő mechanikai szilárdsággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a belsejében keletkező robbanási nyomást jelentős deformáció vagy sérülés nélkül elviselje. Az égésbiztos burkolat alkatrészei közötti hézagoknak, amelyek csatornákat képeznek a belsejéből kifelé, megfelelő mechanikai méretekkel kell rendelkezniük, amelyek csökkenthetik vagy akár meg is akadályozhatják a robbanástermékek kiszabadulását. Így megakadályozható, hogy a berendezés körül a robbanásveszélyes gáz-levegő keverékek meggyulladjanak. A lángálló elektromos berendezések robbanásvédelmi szintjeit három fokozatba sorolják: IIA, IIB és IIC. A berendezések védelmi szintjei szintén három fokozatba sorolhatók: a, b és c, a gyakorlatban általánosan így ábrázolva: I. csoportba tartozó berendezések, Ma és Mb; II. csoportba tartozó berendezések, Ga, Gb és Gc.
A robbanásbiztos elektromos berendezések burkolatát jó mechanikai szilárdságú anyagokból kell készíteni, például acéllemezből, öntöttvasból, alumíniumötvözetből, rézötvözetből, rozsdamentes acélból és műszaki műanyagból. A szilárdságnak és a hézagméreteknek meg kell felelniük a GB3836.2-2010 Robbanásveszélyes légkörök 2. rész: Lángálló burkolattal védett berendezések vonatkozó követelményeinek.