A robbanásbiztos elektromos berendezésekben használt fémanyagok esetében a robbanásveszélyes gáz-levegő keverékek mechanikus szikrák általi meggyulladására való hajlamuk az egyik legfontosabb szempont. A kutatások azt mutatták, hogy e fémek összetétele jelentős szerepet játszik a gyújtási potenciáljukban. A mechanikus szikragyulladás előfordulásának megelőzése érdekében a fémburkolatokban meghatározott elemi korlátozások vannak előírva. A robbanásveszélyes környezetekre vonatkozó szabványok - Általános berendezésekre vonatkozó követelmények - a következőket írják elő:
I. osztály
Az RPL MA vagy Mb robbanásbiztos elektromos berendezések gyártásakor a burkolóanyagokban az alumínium, magnézium, titán és cirkónium összetétele nem haladhatja meg a 15% tömegarányt, és a titán, magnézium és cirkónium együttes tömegszázaléka nem haladhatja meg a 7,5% értéket.
II. osztály
A II. osztályú robbanásbiztos elektromos berendezések gyártása esetén a burkolati anyagokban lévő kritikus elemek teljes tömegszázaléka a védelmi szint függvényében változik: EPLGa berendezések esetében az alumínium, magnézium, titán és cirkónium összesített tartalma nem haladhatja meg a 10%-t, a magnézium, titán és cirkónium együttes tartalma nem haladhatja meg a 7,5%-t. EPLGb berendezések esetében a magnézium és titán összesített tartalma nem haladhatja meg a 7,5%-t. EPLGc berendezések esetében a ventilátorok, ventilátorfedelek és szellőzőnyílások EPLGb szabványoknak megfelelő terelőlapjain kívül nincsenek további különleges követelmények.
III. osztály
A III. osztályú robbanásbiztos elektromos készülékek gyártásakor a burkolat anyagában lévő lényeges elemek előírt teljes tömegszázaléka szintén a védelmi szinttől függően változik: EPLDa készülékek esetében a magnézium- és titániumtartalom nem haladhatja meg a 7,5% értéket; EPLDb készülékek esetében ugyanez a korlátozás érvényes; EPLDc készülékek esetében a ventilátorok, ventilátorfedelek és szellőzőnyílások EPLDb kritériumoknak megfelelő terelőlapjain kívül nincsenek további különleges követelmények.