Hírek

A robbanásveszélyes elemek elsősorban a levegőben lévő hidrogén és oxigén. Elméletileg az ammónia is képes robbanásveszélyes keveréket létrehozni vele. Alapvetően a szén-monoxidban lévő bármilyen szennyeződés robbanásra hajlamosít.

A szén-monoxid nem robban, ha levegővel érintkezik, de levegővel keveredve nyílt lánggal találkozva robbanásszerűen meggyullad. Gyúlékony és illékony gáz. Levegővel kombinálva robbanásveszélyes vegyületté válik, robbanási tartománya 12% és 74,2% között van. Ami a...

Az égéshez elengedhetetlen a gyújtás. A robbanás rövid ideig tartana, és zárt térben történne. Kémiai reakció: 2CO + O2, gyújtáskor 2CO2 keletkezik.

Ha a szén-monoxid levegővel keveredve meggyullad, robbanás következhet be. Ez annak köszönhető, hogy a CO és az O2 a robbanási határértékeken belüli meghatározott arányban keveredik - közel a CO2 képződéséhez szükséges sztöchiometrikus arányokhoz. Az ilyen keveredés gyors és intenzív reakciót indíthat el, ami...

Zárt térben a szén-monoxid nem jelent robbanásveszélyt. Bizonyíthatóan biztonságosan el lehet zárni palackokba, szállítani és felhasználni. A szén-monoxid inert és nem robbanásveszélyes magas nyomáson és oxigénmentes, zárt környezetben. Valójában gyakran keverik nitrogénnel nagynyomású palackokban, hogy szabványos...