A túlnyomásos robbanásbiztos szerkezetekre vonatkozó követelmények

1. Szerkezeti anyagok

A túlnyomásos robbanásbiztos elektromos berendezések burkolata, az úgynevezett "túlnyomásos burkolat" jellemzően acélból vagy rozsdamentes acélból készül. Ha műanyagot használnak, annak antisztatikus tulajdonságait is figyelembe kell venni.

2. Szerkezeti szilárdság

A túlnyomásos burkolatnak és a hozzá csatlakozó vezetékeknek elegendő mechanikai szilárdsággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a maximális túlnyomás 1,5-szeresét is kibírják anélkül, hogy deformálódnának vagy megsérülnének. Ezen kívül legalább 200 Pa nyomásnak kell ellenállniuk.

3. Ajtók és fedelek

A túlnyomásos elektromos berendezések ajtajait és fedeleit az elektromos áramkörrel együtt kell reteszelni. A nem robbanásbiztos elektromos alkatrészek automatikusan kikapcsolják az áramellátást, ha az ajtókat vagy fedeleket kinyitják. Az áramellátás nem állítható vissza, amíg az ajtók vagy fedelek biztonságosan be nem záródnak. A statikus túlnyomású berendezéseknél az ajtók és fedelek kinyitásához speciális szerszámok szükségesek, és az elektromos burkolaton jól láthatóan figyelmeztető jelzést kell elhelyezni: "Figyelem! Veszélyes területeken nem szabad kinyitni!"

4. Légbeszívó és kipufogónyílás helye

A helyzet a védőgáz relatív sűrűségétől függ. Ha a védőgáz relatív sűrűsége >1, akkor a légbeszívó nyílás a burkolat tetején, a kipufogónyílás pedig alul helyezkedik el; ha a védőgáz relatív sűrűsége >1, akkor a légbeszívó nyílás a burkolat tetején, a kipufogónyílás pedig alul helyezkedik el.

5. A burkolat védelmi szintje

A túlnyomásos burkolat védelmi szintje általában nem kevesebb, mint IP5X, nedves és poros környezetben pedig nem kevesebb, mint IP54.

6. Előlapok

Annak biztosítására, hogy a túlnyomásos robbanásbiztos elektromos berendezések burkolata alaposan kiürüljön, a túlnyomásos burkolat belsejébe terelőlapokat szerelnek.

7. Szikra- és forró részecskeelterelők

Ha a túlnyomásos elektromos berendezések kipufogónyílása robbanásveszélyes gázok környezetében van, szikra- és forró részecskeelterelőket használnak annak megakadályozására, hogy forró részecskék és potenciális kisülési szikrák kerüljenek ki a burkolatból és gyújtóforrást képezzenek. Ezeknek a terelőlapoknak a kipufogó légáramlás irányát legalább 8-szor 90°-kal kell megváltoztatniuk az áramlás irányában.

8. Elektromos hézagok és kúszási távolságok

Mivel a túlnyomásos elektromos berendezésekben használt elektromos szigetelőanyagok ugyanazok, mint a robbanásbiztos elektromos berendezések más típusaiban, az elektromos légtávolság és a kúszási távolságok is ugyanazok.

9. Hőmérséklet-korlátozás

A px és py típusok esetében: a berendezés hőmérsékleti besorolásához a burkolat külső felületének legmagasabb felületi hőmérsékletének és a belső alkatrészek legmagasabb felületi hőmérsékletének kombinációját kell használni. pz típus esetén: a hőmérséklet-osztályozáshoz a burkolat külső felületének legmagasabb hőmérsékletét kell használni.

10. Robbanásvédelmi típus a nyomásellenőrző automatikus biztonsági készülékekhez

Px típus: "i", "d", "e", "m", "o", "q" típusok.
Py és pa típusok: "i", "d", "e", "m", "o", "q", "nA", "nC" típusok.

Ezenkívül a túlnyomás-védelmi rendszer működése előtt, alatt és után a nyomásfigyelő automatikus biztonsági berendezések különböző típusainak megbízható biztonsági védelmet kell nyújtaniuk. Ezért a nyomásfigyelő automatikus biztonsági berendezés áramellátása nem lehet közös áramforrás a főáramkörrel, és a főáramkör-megszakító előtt kell lennie.

11. Védőgáz

Védőgázként általában tiszta levegőt, nitrogént és más inert gázokat használnak.

12. A védőgáz hőmérséklete

A védőgáz hőmérséklete a túlnyomásos szekrény légbeszívó nyílásánál 40 °C körül van. A legmagasabb vagy legalacsonyabb hőmérsékletet fel kell tüntetni a túlnyomásos elektromos burkolaton. Néha figyelembe kell venni a magas vagy alacsony hőmérséklet miatti kondenzációt vagy fagyást, valamint a váltakozó hőmérsékletváltozások okozta "lélegző" hatást.