Meghatározás
A robbanásvédelmi osztály, a hőmérsékleti osztály, a robbanásvédelmi típus és az alkalmazási terület jelölése alapvető tényezők a robbanásbiztos elektromos berendezések értékelésében. Ezek az adatok a robbanás elleni védelem szintjének, a berendezés biztonságos működéséhez szükséges hőmérsékleti tartománynak, a biztosított robbanásvédelmi típusnak, valamint a berendezés számára kijelölt alkalmazási területeknek a leírására szolgálnak.
Példaként vegyük az Ex demo IIC T6 GB modellt
EX
Ez a jelölés azt jelzi, hogy az elektromos berendezés megfelel a robbanásbiztonsági szabványokban meghatározott egy vagy több robbanásbiztonsági típusnak;
A GB3836.1-2010 szabvány 29. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelően a robbanásbiztos elektromos berendezések külső burkolatán jól látható helyen kötelező feltüntetni a jellegzetes “Ex” jelölést. Ezen felül a berendezés típustábláján fel kell tüntetni a szükséges robbanásbiztos jelölést, valamint azt a tanúsítási számot, amely igazolja annak
megfelelés.
Demb
A robbanásbiztos elektromos berendezésen feltüntetett robbanásvédelmi osztály határozza meg azt a konkrét robbanásveszélyes zónát, amelyre a berendezést tervezték.
Robbanásbiztos típus
| Robbanásbiztos típus | Robbanásbiztos jelölés | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Robbanásbiztos típus | d | |
| Fokozott biztonsági típus | e | |
| Túlnyomásos típus | p | |
| Gyújtószikramentes típus | ia | |
| ib | ||
| Olajfürdős típus | o | |
| Homokkal töltött öntőforma | q | |
| Kapszulázási típus | m | |
| N-típus | n | A védelmi szinteket MA és MB kategóriákba sorolják. |
| Különleges típus | s | A besorolás magában foglalja az nA, nR és n-konkáv típusokat |
Megjegyzés: A táblázat az elektromos berendezéseknél leggyakrabban alkalmazott robbanásvédelmi típusokat mutatja be, bemutatva a különböző robbanásvédelmi módszerek kombinációjából kialakított hibrid robbanásvédelmi típusokat.
Például az “Ex demb” megjelölés az elektromos berendezések hibrid robbanásvédelmi típusát jelöli, amely magában foglalja a lángbiztos, a fokozott biztonságú és a hermetikus védelmi módszereket.
A gázrobbanásveszélynek kitett területek zónák szerinti besorolása:
Azokon a területeken, ahol a robbanásveszélyes gázok és a gyúlékony gőzök a levegővel keveredve robbanásveszélyes gázkeverékeket képeznek, a veszélyességi szint alapján három zónakategóriát határoznak meg:
0. zóna (a továbbiakban: 0. zóna): Olyan hely, ahol normál körülmények között folyamatosan, gyakran vagy tartósan robbanásveszélyes gázkeverékek vannak jelen.
1. zóna (a továbbiakban: 1. zóna): Olyan hely, ahol normál körülmények között robbanásveszélyes gázkeverékek keletkezhetnek.
2. zóna (a továbbiakban: 2. zóna): Olyan hely, ahol normál körülmények között nem várható robbanásveszélyes gázkeverékek kialakulása, de rendkívüli események során rövid ideig előfordulhatnak.
Megjegyzés: A normál körülmények alatt a berendezések szokásos beindítását, leállítását, üzemeltetését és karbantartását értjük, míg a rendkívüli körülmények a berendezések esetleges meghibásodásaira vonatkoznak, vagy
akaratlan cselekedetek.
A gázrobbanásveszélyes területek és a hozzájuk tartozó robbanásvédelmi osztályok közötti összefüggés.
| Gázosztályozás | Maximális tesztbiztonsági távolság (MESG) (mm) | Minimális gyújtási áramarány (MICR) |
|---|---|---|
| IIA | MESG ≥ 0,9 | MICR > 0,8 |
| IIB | 0,9＞MESG＞0,5 | 0,8 ≥ MICR ≥ 0,45 |
| IIC | 0,5 ≥ MESG | 0,45 > MICR |
Megjegyzés: Hazánk sajátos körülményeit figyelembe véve az e-típusú (fokozott biztonságú) elektromos berendezések használata az 1. zónára korlátozódik, amelyben a következők megengedettek:
Azokat a vezetékdobozokat és csatlakozódobozokat, amelyek rendes működés közben nem keltenek szikrát, ívhúzást vagy veszélyes hőmérsékletet, a ház tekintetében d- vagy m-típusúként, a vezetékrész tekintetében pedig e-típusúként sorolják be.
Például a BPC8765 LED robbanásbiztos platformlámpa robbanásvédelmi jelölése: Ex demb IIC T6 GB. A fényforrás-rekesz lángbiztos (d), a vezérlőáramkör-rész burkolt (mb), a vezetékrekesz pedig fokozott biztonsági kialakítású (e) a robbanásbiztos szerkezet érdekében. A fent említett specifikációknak megfelelően ez a lámpa az 1. zónában használható.
II.
A robbanásbiztos elektromos berendezés felszerelési kategóriája határozza meg, hogy az adott berendezés alkalmas-e bizonyos robbanásveszélyes gázkörnyezetekben való használatra.
A robbanásbiztos berendezések olyan elektromos eszközök, amelyek meghatározott feltételek mellett nem gyújtják meg a környező robbanásveszélyes környezetet.
Ennek következtében a fent említett robbanásbiztos jelöléssel (EX demb IIC) ellátott termékek kizárólag minden robbanásveszélyes gázkörnyezetben használhatók, a szénbányák és a föld alatti területek kivételével.
C
A robbanásbiztos elektromos berendezés gázcsoportja határozza meg, hogy az adott berendezés milyen robbanásveszélyes gázkeverékekkel használható.
A gázcsoport fogalmának meghatározása:
Minden robbanásveszélyes gázkörnyezetben – a szénbányák és a föld alatti területek kivételével (azaz a II. osztályú elektromos berendezések számára alkalmas környezetekben) – a robbanásveszélyes gázokat három csoportba sorolják, nevezetesen A, B és C csoportba, a gázkeverékek maximális kísérleti biztonsági résének vagy minimális gyújtási áramarányának alapján. A gázok csoportosítása és a gyulladási hőmérséklet a gyúlékony gáz és a levegő koncentrációjától függ, meghatározott környezeti hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett.
A robbanásveszélyes gázkeverékek, a gázcsoportok, valamint a maximális kísérleti biztonsági rések vagy a minimális gyújtási áramarányok közötti összefüggés:
| Gázosztályozás | Maximális tesztbiztonsági távolság (MESG) (mm) | Minimális gyújtási áramarány (MICR) |
|---|---|---|
| IIA | MESG ≥ 0,9 | MICR > 0,8 |
| IIB | 0,9＞MESG＞0,5 | 0,8 ≥ MICR ≥ 0,45 |
| IIC | 0,5 ≥ MESG | 0,45 > MICR |
Megjegyzés: A bal oldali táblázatból kitűnik, hogy a robbanásveszélyes gázok biztonsági távolságainak vagy minimális áramarányainak alacsonyabb értékei a robbanásveszélyes gázokkal kapcsolatos magasabb kockázati szintnek felelnek meg. Ezért egyre nagyobb az igény a robbanásbiztos elektromos berendezésekre vonatkozó szigorúbb gázcsoportosítási követelményekre.
A gyakori robbanásveszélyes gázokkal/anyagokkal általában társított gázcsoportok:
| Gázosztályozás/hőmérsékleti csoport | T1 | T2 | T3 | T4 | T5 | T6 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| IIA | Formaldehid, toluol, metil-észter, acetilén, propán, aceton, akrilsav, benzol, sztirol, szén-monoxid, etil-acetát, ecetsav, klórbenzol, metil-acetát, klór | Metanol, etanol, etil-benzol, propanol, propilén, butanol, butil-acetát, amil-acetát, ciklopentán | pentán, pentanol, hexán, etanol, heptán, oktán, ciklohexanol, terpentin, nafta, kőolaj (beleértve a benzint is), fűtőolaj, pentanol-tetraklorid | Acetaldehid, trimetil-amin | Etil-nitrit | |
| IIB | Propilén-észter, dimetil-éter | butadién, epoxipropán, etilén | Dimetil-éter, akrolein, hidrogén-karbid | |||
| IIC | Hidrogén, vízgáz | Acetilén | Szén-diszulfid | Etil-nitrát |
Példa: Amennyiben a robbanásveszélyes gázkörnyezetben jelen lévő veszélyes anyagok hidrogén vagy acetilén, akkor az adott környezethez rendelt gázcsoport a C csoportba sorolható. Ennek következtében az ilyen környezetben használt elektromos berendezéseknek legalább az IIC szintű gázcsoport-előírásoknak kell megfelelniük.
Amennyiben a robbanásveszélyes gázos környezetben jelen lévő anyag formaldehid, az erre a környezetre kijelölt gázcsoport az A csoportba tartozik. Ennek következtében az ilyen környezetben használt elektromos berendezéseknek legalább az IIA szintű gázcsoportra vonatkozó előírásoknak meg kell felelniük. Ugyanakkor IIB vagy IIC gázcsoportú elektromos berendezések is használhatók ebben a környezetben.
T6
A robbanásbiztos elektromos berendezéshez rendelt hőmérsékleti csoport határozza meg, hogy a berendezés gyulladási hőmérsékletei szempontjából milyen gázkörnyezettel kompatibilis.
A hőmérsékleti csoportot a következőképpen határozzák meg:
A robbanásveszélyes gázkeverékek esetében léteznek hőmérsékleti határértékek – úgynevezett gyulladási hőmérsékletek –, amelyek meghatározzák azt a hőmérsékletet, amelyen ezek meggyulladhatnak. Ennek következtében ezekben a környezetekben használt elektromos berendezések felületi hőmérsékletére külön követelmények vonatkoznak, amelyek előírják, hogy a berendezés maximális felületi hőmérséklete ne haladja meg a gyulladási hőmérsékletet. Ennek megfelelően az elektromos berendezéseket a legmagasabb felületi hőmérsékletük alapján hat csoportba sorolják: T1–T6.
| Az éghető anyagok gyulladási hőmérséklete | A berendezés maximális felületi hőmérséklete T (°C) | Hőmérséklet osztály |
|---|---|---|
| t＞450 | 450 | T1 |
| 450 ≥ t > 300 | 300 | T2 |
| 300 ≥ t > 200 | 200 | T3 |
| 200 ≥ t > 135 | 135 | T4 |
| 135 ≥ t > 100 | 100 | T5 |
| 100 ≥ t > 85 | 85 | T6 |
A bal oldali táblázatban szereplő adatok alapján egyértelmű összefüggés figyelhető meg az éghető anyagok gyulladási hőmérséklete és a robbanásbiztos elektromos berendezésekre vonatkozó hőmérsékleti csoport követelményei között. Pontosabban: a gyulladási hőmérséklet csökkenésével az elektromos berendezésekre vonatkozó hőmérsékleti csoport követelményei szigorodnak.
A hőmérsékleti besorolás összefügg a leggyakrabban előforduló robbanásveszélyes gázokkal és anyagokkal:
| Gázosztályozás/hőmérsékleti csoport | T1 | T2 | T3 | T4 | T5 | T6 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| IIA | Formaldehid, toluol, metil-észter, acetilén, propán, aceton, akrilsav, benzol, sztirol, szén-monoxid, etil-acetát, ecetsav, klórbenzol, metil-acetát, klór | Metanol, etanol, etil-benzol, propanol, propilén, butanol, butil-acetát, amil-acetát, ciklopentán | pentán, pentanol, hexán, etanol, heptán, oktán, ciklohexanol, terpentin, nafta, kőolaj (beleértve a benzint is), fűtőolaj, pentanol-tetraklorid | Acetaldehid, trimetil-amin | Etil-nitrit | |
| IIB | Propilén-észter, dimetil-éter | butadién, epoxipropán, etilén | Dimetil-éter, akrolein, hidrogén-karbid | |||
| IIC | Hidrogén, vízgáz | Acetilén | Szén-diszulfid | Etil-nitrát |
Megjegyzés: A fenti táblázatban szereplő információk kizárólag tájékoztató jellegűek. A pontos alkalmazáshoz kérjük, vegye figyelembe a GB3836 szabványban meghatározott részletes követelményeket.
Példa: Ha a robbanásveszélyes gázos környezetben a szén-diszulfid a veszélyes anyag, akkor ez a T5 hőmérsékleti csoportnak felel meg. Következésképpen az ilyen környezetben használt elektromos berendezések hőmérsékleti csoportjának T5-nek vagy annál magasabbnak kell lennie. Hasonlóképpen, ha a robbanásveszélyes gázos környezetben a formaldehid a veszélyes anyag, az a T2 hőmérsékleti csoportnak felel meg. Ezért az ilyen környezetben használt elektromos berendezések hőmérsékleti csoportjának T2-nek vagy annál magasabbnak kell lennie. Érdemes megemlíteni, hogy a T3 vagy T4 hőmérsékleti csoportba tartozó elektromos berendezések is használhatók ebben a környezetben.
GB
A berendezés védelmi szintje a robbanásbiztos elektromos berendezések védelmi szintjét jelzi, és a berendezés biztonsági besorolását fejezi ki.
A robbanásveszélyes gázkörnyezetekre vonatkozó berendezésvédelmi szintek meghatározásait a GB3836.1-2010 szabvány 3.18.3., 3.18.4. és 3.18.5. szakaszai tartalmazzák.
3.18.3
Ga EPL szint Ga
A robbanásveszélyes gázkörnyezetekben való használatra szánt berendezések “magas” védelmi szinttel rendelkeznek, ami biztosítja, hogy normál üzemmódban, előre látható meghibásodások vagy rendkívüli üzemzavarok esetén sem szolgáljanak gyújtóforrásként.
3.18.4
Gb szint EPL Gb
A robbanásveszélyes gázkörnyezetekben való használatra szánt berendezések “magas” védelmi szinttel rendelkeznek, ami garantálja, hogy normál üzemmódban vagy előre látható meghibásodási helyzetekben sem szolgálnak gyújtóforrásként.
3.18.5
Gc szint EPL Gc
A robbanásveszélyes gázkörnyezetben való használatra szánt berendezések “általános” védelmi szintet biztosítanak, és rendes üzemmódban nem jelentenek gyújtóforrást. Kiegészítő védelmi intézkedések is bevezethetők annak biztosítására, hogy a berendezés ne gyulladjon meg olyan helyzetekben, amikor gyújtóforrások gyakori előfordulására lehet számítani, például a világítótestek meghibásodása esetén.
