Hírek

Az oxigén égésgyorsítóként viselkedik, de nem gyúlékony anyag, és nincs robbanásküszöbe. Kémiailag nem robban vagy oxidációs reakciókból nem gyullad meg, még 100% koncentrációban sem. Ennek ellenére az oxigén nagy koncentrációja könnyen robbanást válthat ki, amikor súrlódásból vagy elektromos szikrákból származó hővel találkozik a...

Bizonyos típusú égési módok elhasználják az oxigént, míg mások nem. Az égés egy erőteljes, hőfelszabadító oxidációs-redukciós reakció, amelyhez három elemre van szükség: egy oxidálószerre, egy redukálószerre és egy olyan hőmérsékletre, amely eléri a gyújtási küszöböt. Bár az oxigén jól ismert oxidálószer, nem az egyetlen olyan anyag, amely képes erre a szerepre. Például...

Az égés, amelyet fényt és hőt termelő intenzív kémiai reakciók jellemeznek, nem mindig függ az oxigén jelenlététől. A magnézium még széndioxid gázban is képes égni; az olyan fémek, mint az alumínium és a réz, kéngázban is képesek égni, a felhevített rézhuzal pedig fekete anyagot eredményez; a...

Az orvosi oxigén robbanásra hajlamos, ha rejtett lángnak van kitéve, mivel oxigénben gazdag környezetben minden anyag gyúlékony lesz, és az égés mindhárom kritériumát teljesíti. Az égés és robbanás lehetősége jelentős. Ezért feltétlenül el kell kerülni az oxigén és a nyílt lángok vagy bármely más...

Az acetilén égése alacsony hőkapacitású termékeket eredményez, ami az acetilénlángban feltűnően magas hőmérsékletet eredményez. Azonos mennyiségű acetilén, etilén és etán összehasonlító égési reakcióiban az acetilén teljes égése igényli a legkevesebb oxigént és termeli a legkevesebb vizet. Következésképpen az acetilénláng eléri a...