Termék enciklopédia

A szén-dioxid nem éghető gáz, ezért a felső és alsó robbanáshatár fogalma nem releváns a szén-dioxid esetében.

A levegő átlagos molekulatömege 29, így a 29-nél nagyobb molekulatömegű gázok nehezebbek a levegőnél. A levegőnél nehezebb éghető szerves gázok közé tartozik a propán, bután, propilén, butadién, acetilén, ciklopropán, dimetil-éter és etilén-oxid. A levegőnél nehezebb szervetlen éghető gázok közé tartozik a kénhidrogén, a foszfin és a szilán.

A szén-monoxid, az ammónia, a kénhidrogén és a foszfin mind éghető és mérgező gázok A szén-monoxid színtelen és szagtalan, a széngáz egyik fő összetevője. Az ammónia, amely szintén színtelen, szúrós szag jellemzi. A kénhidrogén, annak ellenére, hogy színtelen, záptojásra emlékeztető szagot áraszt, és felhasználásra kerül....

Szabványos vizsgálati körülmények között azt a koncentrációhatárt, amelynél egy oxidáló gázzal kevert éghető gáz vagy gőz robbanáshoz vezet, robbanási határértéknek nevezik. Általában a "robbanáshatár" kifejezés az éghető gázok vagy gőzök levegőben lévő koncentrációjának határértékére utal. A legalacsonyabb koncentráció...

Robbanásveszélyes légkörben az éghető gázok égési módjainak megértése alapvető fontosságú. Ezek közé tartozik az állandó nyomású égés, az állandó térfogatú égés, a deflagráció és a detonáció. 1. Állandó nyomású égés: Ez az üzemmód nyílt környezetben fordul elő, ahol az égéstermékek eloszlanak, és egyensúlyban maradnak a környezeti nyomással. Ez egy stabil folyamat, amely mentes a nyomáshullámoktól,...